Romániában több medve él, mint a többi európai országban összesen. A védett, és máshol a kihalás szélére jutott faj keleti szomszédunkban túlszaporodása és egyre gyakoribb támadásai miatt okoz gondot. Vadászok szerint a 6-7 ezer példány másfélszerese a fenntartható állománynak, állatvédők viszont ésszerűbb vadgazdálkodásért kiáltanak.
Illegális szervkereskedelem vádjával illetik életvédők az Egyesült Államok legnagyobb abortuszklinikáját. A Planned Parenthood nevű hálózat szerint csupán arról van szó, hogy költségtérítést fogadnak el a művi vetélés során megmaradt testrészekért. Akár így, akár úgy, az Amerikát megosztó eljárás súlyos bioetikai kérdéseket vet fel.
Jó hír a fél életüket a virtuális térben élőknek, hogy a Like ikon mellett további hat, érzelmeket kifejező piktogram bevezetését tervezi a Facebook. Ám miközben a világ legnagyobb közösségi oldala a kapcsolatteremtést hivatott elősegíteni, tudományos vizsgálatok szerint felerősít egy sor személyiségzavart – például a nárcizmust –, sőt az emberiség nagy részének véleményét is irányítani tudja.
Hatalmas, 25 milliárd forintos beruházással Magyarország többmillió évvel ezelőtti állat- és növényvilágát kívánja „életre kelteni” a budapesti állatkert. Nagy kérdés, hogy a világon is szinte párját ritkító úgynevezett biodóm az árához méltó súlyú tudományos hasznot hajt-e, és a kivitelezése, majd a fenntartása nem ró-e túlzott terhet a fővárosra.
Hogyan lehet környezettudatos, fenntartható, egyúttal egészséges módon táplálni a hamarosan kilencmilliárdos lélekszámú emberiséget? Miközben a május elején megnyílt milánói Világkiállítás résztvevői erre a kérdésre keresik az innovatívnál innovatívabb válaszokat, szembetűnő érdekellentétek is fennállnak a résztvevő országok között.
A budapesti metrókat is ellepték a magáncélra használatos drónok hirdetései. A már néhány tízezer forinttól kapható szerkezetek számos területen segíthetik az ember életét – de akár halált is okozhatnak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett pilóta nélküli légi járművek egyre terjedő hobbihasználata világszerte szabályozás után kiált.
Az évszázad beruházása indult el decemberben Latin-Amerikában: kínai pénzből tervezik megépíteni a Panama-csatorna vetélytársát. Nicaragua átvágásával kötnék össze a Csendes- és az Atlanti-óceánt; a gyanú szerint az irdatlan vállalkozással Peking akarja kiterjeszteni befolyását a térségre.
Az életünket megkönnyítő számtalan applikáció mellett a mobiltelefon-gyártók egy, a szó szoros értelmében kényelmi szolgáltatás tökéletesítésén dolgoznak. A világ egyik fele most éppen a hajlékony készülékekért őrül meg – miközben a másik fele azon aggódik, hogy ne görbüljön meg az extravékony iPhone-ja.
Az utóbbi egy évben hat százalékkal nőtt a fogyasztószerek magyarországi forgalma, és tőzsdére megy a hazai fitneszguru nevével fémjelzett Norbi Update. Ez a két friss hír is jelzi, hogy mekkora – milliárdos üzlet – az elhízás elleni készítmények piaca.
A tudomány azonban nem mindegyik szer hatékonyságát igazolja.
Rég elmúltak azok az idők, amikor azon illett keseregni, hogy a kazetta-, videó-, CD- és mp3-korszak után világszerte százmilliók töltik le ingyen az internetről kedvenc zenészeik számait. Ma már az iparág előre menekül, és havonta néhány dollárért zenék tízmillióit kínálja letöltésre. A sikert látva most a YouTube is beszállt a versenybe.
